Vagyonával felel a környezetkárosításért az elkövető

A "szennyező fizet" elvének jobb érvényesítése érdekében bevezetik a károkozó vagyonára terhelhető jelzálogjog intézményét. Amennyiben a környezetkárosodást megelőző intézkedés vagy a helyreállítás költségeit a károsító nem tudja megfizetni, és ezért a központi költségvetésnek kell ezt finanszíroznia, akkor a Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni a károkozó vagyonára.

A károkozó vagyonára terhelhető jelzálogjog intézményének bevezetése az egyik legfontosabb eleme a környezetvédelmi törvények módosításának - hangsúlyozta Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára a javaslat tegnapi parlamenti vitájában.
Az államtitkár szerint a környezetvédelmi tárgyú törvények módosítását a környezeti felelősségről szóló 2004-es európai parlamenti és tanácsi irányelv teszi indokolttá, ennek megfelelően a módosítás jogharmonizációs jellegű.

Kovács Kálmán a módosítás egyik legfontosabb elemének azt nevezte, hogy a jövőben a "szennyező fizet" elvének jobb érvényesítése érdekében bevezetik a károkozó vagyonára terhelhető jelzálogjog intézményét. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a környezetkárosodást megelőző intézkedés vagy a helyreállítás költségeit a károsító nem tudja megfizetni, és ezért a központi költségvetésnek kell ezt finanszíroznia, akkor a Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni a károkozó vagyonára. Az államtitkár szerint ez az új szabály azért fontos, mert nem megengedhető, hogy a károkozás költségei átháríthatók legyenek a közösségre, vagyis az önkormányzatokra és az államra.

Jelenleg Magyarországon 25 ezer veszélyes vagy nem veszélyes hulladékhegy van, amelyek teljes körű felszámolása és a környezet helyreállítása 1000 milliárd forintba kerülne. Mivel ezek javarészt a rendszerváltás előtti időszakból származnak, igen hosszú a lista, ami központi költségvetés pénztárcáját terheli, ezért a jövőbeni károkozás esetében mindenképpen a szennyező fizet elvet kell alkalmazni.

Kovács Kálmán azt is kiemelte, hogy a javaslat részletesen meghatározza a környezeti kár esetén fennálló helyreállítási kötelezettségeket, így az eddigieknél pontosabban kiszámíthatók lesznek a helyreállítási költségek, vagyis lehetőség nyílik a környezeti kockázattal járó tevékenységnél már korábban is ismert biztosítékadási rendszer részletes szabályozásának megalkotására. Ez a biztosítékolási rendszer fedezetet nyújtana arra az esetre, ha szemétkezelő tevékenység során környezeti károkozás történik.

Forrás: Greenfo
Hivatkozás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=15418/
Dátum: 2007 március 21. 19:08

Vissza az előző oldalra