Bioépítészet - lehetőség az élhetőbb környezetre

Hallhattunk már bioboltokról, biogazdaságról. De a bioépítészetről eddig keveset olvashattunk, így utánajártunk, mit is takar a kifejezés. Azt is megtudtuk, miért hasznos, miért lehet jó a bioépítészet eszközeihez folyamodni.

Monostory Péter, a Magyar Bioépítészeti Egyesület (MBE) elnöke szerint a bioépítészet kialakulása egészen a Föld népességének növekedő ütemére vezethető vissza. Ugyanis ennek következtében a fogyasztás mértéke is emelkedik, amely pedig a termelés növelésének szükségességét eredményezi. Ez maga után vonja a természeti kincsek fokozott kiaknázását, az energiafelhasználás növekedését, a fokozott hulladékképződést, a káros anyagok kibocsátásának emelkedését, valamint az urbanizációt.

Ezen tényezők hatásaként alakultak ki az elnök szerint napjaink jelenségei, melyeket többek globális felmelegedésként, klímaváltozásként, a nagyvárosi lét válságaként élünk meg. Mindezen problémák lehetséges megoldása Monostory Péter szerint már nem csupán technikai kérdés, hanem a műszaki tudományok mellett szükség van a társadalomtudományok eredményeire is.

A Föld fejlődésének fenttarthatóságához maga az építészet is hozzájárulhat a saját eszközeivel - emelte ki Monostory Péter. Így tehát a bioépítészet előtérbe helyezi a természetben megtalálható anyagokat, olyan anyagokat használ, amelyek gyártása, előállítása kevés energiát igényel, illetve kevés környezetszennyezéssel jár. Fontos az is, hogy az egyes épületek kevés, és lehetőleg megújuló energiát hasznosítsanak, a káros anyagok kibocsátása alacsonyan maradjon. Ha az épület elbontásra kerül, a kibontott anyagok ne terheljék a környezetet. Mindemellett az elnök szerint fontos az is, hogy településszinten megszervezett módon épüljenek olyan épületek, amelyeket a természet károsodás nélkül képes befogadni.

Bioépítészet - mi is ez?

Mint azt Monostory Pétertől megtudtuk, a bioépítészet tulajdonképpen az ökologikus építészet egyik irányzata, amelyben tehát előtérbe kerül az épület, és környezetének vizsgálata. A bioépítészet pedig az elnök definíciója szerint a fenntartható fejlődést előtérbe helyező építészet, amely arra törekszik, hogy az épület építése környezetkímélő anyagokkal, technológiákkal történjen, használata egész élettartama alatt minél kevesebb károsanyag-kibocsátással történjék, valamint az épület elbontásakor a felhasznált anyagok visszakerüljenek a természetes körforgásba.

Talán némi meglepetésre adhat okot, de a bioépítészet nem is olyan újdonság hazánkban, így például Dr. Kuba Gellért, okleveles építészmérnök, nyugalmazott egyetemi tanár, vezető tervező már több, mint 30 éve tervez bioszolár házakat és tanít a bioépítészetről az egyetemen. Az MBE elnöke felhívta figyelmünket, hogy a bioépítészeten belül is több különböző irányzatot különböztethetünk meg (építésbiológiai, bioklimatikus, bioszoláris irányzat) annak alapján, hogy az egyes környezetkímélő eszközök, anyagok, megoldások tekintetében melyeket helyezi előtérbe a tervező.

A bioépítészet során a leginkább használt eszközök: kövek, fa, vályog, tégla, cserép, természetes pala, nád, szalma, kender, parafa, üveg, kavics, homok, mész, gipsz, föld, a természetes eredetű pácok, lakkok, bevonó anyagok és az újrahasznosított, esetenként bontásból származó anyagok.

Miért hasznos?

Darabos Balázs, okleveles építészmérnök építész tervező, kiemelte, hogy a bioépítészet alapvető hasznossága abban rejlik, hogy bio-fiziológiailag egészséges és energiatakarékos lesz az épület. A bioépítészet elvei alapján kialakított épületek építészetileg oly módon vannak kialakítva, hogy a friss levegő áramlik az épületben. Az építész tervező szerint a bioépítészet másik előnye az épületek, és a felhasznált anyagok tartóssága, illetve az azokhoz kapcsolódó minimális karbantartási igény. Darabos Balázs kiemelte, ha a bioépítészet elvei alapján építenek meg egy házat, akkor az - gépészeti berendezés nélkül is - szinte önmagától jól működik.

Az MBE elnöke szerint a szakemberek által a közeljövőben jósolt ökológiai katasztrófa elkerülhető, ha környezetkímélő technológiát alkalmazunk (azaz redukáljuk a szennyező anyagok kibocsátását, s úgynevezett ökológiai szemléletet alkalmazunk).

Miben más a bioépítészet, mint a hagyományos építészet?

Monostory Péter szerint az alapvető különbség az eltérő szemléletmódból fakad, a bioépítészet egész élettartam-elemzésén alapuló megfontolást, tervezést és építményhasználatot takar. Amellett, hogy a hagyományos építészettől a felhasznált anyagok tekintetében is eltérés tapasztalható, a bioépítészet az épületek megformálásában és megjelenítésében is eltér a hagyományostól. A bioépítészet többek között megjelenik a tömegformálásban, s a homlokzatépítésben is. Funkcionális és esztétikai elemként is szolgál a napelem, a napkollektor, a hőszivattyú, a Trombe-fal, a légréteges falak, a zöldtető, a télikert, a zöldfal, a komposzttoilette, a gyökérzónás szennyvízkezelés és az esővíz-hasznosítás.

Mennyibe kerül mindez?

Az MBE elnöke arra a kérdésre, hogy a bioépítészet drágább megoldás-e, egyértelmű válasz nem adható, hiszen lehetőség van helyi, olcsóbb anyagokkal is, "kalákában" építkezni. Ugyanakkor az építés költségeinek emelését vonhatja maga után a gondosabb tervezés, az egyedi megoldások alkalmazása, illetve az ökoépítés gépészeti megoldásai.

Monostory Péter azt a tendenciát véli felfedezni, hogy a környezetbarát építés eszközei, anyagai a tömegesebb megrendelések révén egyre inkább olcsóbbá válhatnak. Darabos Balázs szerint is egyre inkább terjedőben van a bioépítészet, mivel az emberek egészségesebb környezetben szeretnének élni és a saját épületükben tartózkodnak a legtöbbet életükben. Továbbá ezt az emberi igényt erősíti az a tény, hogy az emberi szervezet terheltsége megnőtt, rengeteg mesterséges vegyi - és szennyező anyagot kell kiszűrnie a szervezetünknek, melyek az élelmiszerekből, a levegőszennyeződésből, a gyógyszerekből és az építőanyagokból is származhatnak és ezért könnyen allergiások, asztmások és túlérzékenyek lehetnek kisebb környezeti hatásokra is. Az energiatakarékosabb épületek iránti igényt fokozza a kiszámíthatatlan energiaár növekedés is. Az MBE elnöke ugyanakkor elismerte, hogy egy vizsgálat alapján a környezetbarát építkezés egyelőre drágább megoldásnak bizonyulhat. Ugyanakkor az életciklusra vetített számítások alapján a beruházás többszörösen is megtérül, ráadásul az ilyen típusú beruházásokhoz állami támogatás is igénybe vehető.

Mi a helyzet itthon?

Darabos Balázs szerint hazánkban egyelőre még nem terjedt el a bioépítkezés, azonban az építkezők széleskörű tájékoztatásával, illetve az energiaárak emelkedése miatt egyre inkább teret nyerhet ez a fajta építkezési szemlélet. Monostory Péter szerint egyre több olyan beruházás veszi kezdetét hazánkban is, ahol gazdasági megfontolásokból felhasználják az ökologikus építkezés egyes elemeit.

"Slágertermék" tulajdonképpen nincsen, a Bio-Szolár Építészet honlapján is látható, hogy nem csupán családi házak esetében merül fel igény a bioépítészet iránt, hanem gyárépületek, istállók átépítése esetén is. Darabos Balázs szerint akik a Bio-Szolár Építészetet keresik fel, azoknak rendszerben terveznek házat, és végigkísérik az építkezést, hiszen a minőség a részleteken múlik. A bioszolár tervezési szemlélet igazi értéke az a szellemi tudás, mellyel biológiailag minden szempontból komfortos belső teret lehet létrehozni egyszerű tervezési eszközökkel. Az építész tervező szerint a globális felmelegedés intenzívebbé válásával vélhetően a napvédelem kerül majd leginkább előtérbe.

Forrás: Pénzcentrum.hu
Hivatkozás: http://www.penzcentrum.hu/cikk-1005472-1.html
Dátum: 2007 március 27. 10:42

Vissza az előző oldalra