A napkollektoros hőtermelés lehetőségei Magyarországon

Az energiaárak emelkedése miatt egyre több meglévő családi ház tulajdonosa fordul a megújuló energiák hasznosításával foglalkozó vállalkozások felé. A régi építésű épületek fűtésének energiaigénye azonban többnyire igen magas. Általában nincs hőszigetelés a külső falakon, nem túl jó minőségűek a nyílászárók, és maga a fűtési rendszer is többnyire elavult, alacsony hatásfokú a gázkazánnal. Sajnos, egy ilyen épület fűtését számottevő részarányban például napkollektorral fedezni szinte lehetetlen. Már a 30% körüli napkollektoros részarány eléréséhez is igen nagy és költséges rendszert kellene kiépíteni. Bár természetesen ez is megvalósítható, de célszerűbb inkább e helyett először az épületet korszerűsíteni, hőszigetelni, és csak a hőszükséglet radikális csökkentése után fordulni a napenergia felé.

A mai építésű, korszerű házak azonban már lényegesen jobb hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint ami akár néhány évvel ezelőtt szokásos volt. Ez az építtető jól felfogott érdeke miatt van így, hiszen ma már nem csak a beruházási költség nagyságát kell mérlegelni, hanem az épület majdani üzemeltetési költsége is legalább ilyen lényeges szempont. Az üzemeltetési költséget pedig elsősorban az egyértelműen emelkedő energiaárak határozzák meg. A 2007-es évkezdetnek domináns eseménye volt a gázár változása. Pontosabban a gáz ára nem változott, de megszűnt az addig minden lakossági fogyasztónak alanyi jogon járó támogatás. 2007-től már csak szociális alapon, a rászorultságot igazoló kérelmet beadók kaphatnak támogatást. Ez azt eredményezte, hogy annak, aki nem jogosult a támogatásra januártól 1500 m3 gázfogyasztás esetén 70%-al, 3000 m3 fogyasztás esetén pedig 50%-al magasabb árat kell fizetnie.

Új házak esetében azonban már nem csak célszerű, hanem kötelező is a korábbinál szigorúbb energetika normák betartása, mivel ezt előírja a Magyarországon is hatályos 2002/91/EC EU-direktíva. A direktíva felső határt szab az épület energiafogyasztását kifejező, ún. összesített energetikai jellemző értékének. Ennek megfelelően a jövőben – legalábbis elvben - már nem épülhetnek magas energiafogyasztású épületek. Ugyanakkor a direktíva nem ró elviselhetetlenül magas költségeket sem az építtetőre, az előírások – különösen a korszerű könnyűszerkezetes épületek esetében - viszonylag könnyen betarthatóak.

Egy napkollektoros rendszer megvalósításának mérlegelésekor általában mindig előtérbe kerül a gazdaságosság, a pénzügyi megtérülés vizsgálata. Bár a napkollektoros cégek a megtérülési időt sokszor 3 és 6 év közé teszik, a valóságban ennél általában kedvezőtlenebb a helyzet. 1 m2 napkollektorral általában évi 500-600 kWh hőenergia hasznosítható. Ennek a hőmennyiségnek az ára nappali villanyáram tarifával 22.600.- Ft, éjszakai áram tarifával 12.700.-Ft, vezetékes földgáz esetén pedig kb. 9.000.-Ft. Ehhez az éves megtakarításhoz kell viszonyítani a napkollektoros rendszer beruházási költségét, ami kb. 130.000.-Ft/m2. Az osztásokat elvégezve azt az eredményt kapjuk, hogy az egyszerűsített számítás alapján a megtérülési idő nappali áram esetén kb. 6 év, éjszakai áram esetén kb. 10 év, gáz esetén pedig kb. 14 év.

Hangsúlyozandó azonban, hogy a fenti számítás csak a pénzügyi szempontokat veszi figyelembe. Egy napkollektoros rendszer megvalósítását azonban nem szabad kizárólag rövid távú pénzügyi szempontok alapján eldönteni. A napkollektoros rendszer legfontosabb haszna az, hogy segítségével kevesebb hagyományos energiahordozót kell elhasználni. Ez pedig kevesebb károsanyag kibocsátást eredményez. A tisztább, egészségesebb környezet, tágabb értelemben pedig az üvegházhatás megelőzése, a Föld jövőjének megóvása nehezen számszerűsíthető.

Forrás: Zöldtech
Hivatkozás: http://zoldtech.hu/cikkek/20070425napkollektor/
Dátum: 2007 április 27. 19:53

Vissza az előző oldalra