Elfogadta az EP a fokozottabb árvízügyi együttműködési EU-irányelvet

Megszavazta az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén azt az irányelvet, amelynek értelmében az európai uniós tagállamok fokozottabban működnek majd együtt az árvízkockázatok kezelésében.

A kapcsolódó vitában Olajos Péter (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország kiváltképp veszélyeztetett, hiszen a területén gyűlik össze a különböző területekről származó, több folyó által szállított vízmennyiség. Írásos hozzászólásában Hegyi Gyula (MSZP) is azt emelte ki, hogy Magyarország számára rendkívüli jelentőségű, hogy az Európai Unió irányelvben szabályozza az árvíz elleni, közös védekezést. Fontosnak ítélte azt is, hogy a védekezési tervek tartalmazzák azokat a potenciális veszélyforrásokat, amelyek árvíz idején környezeti szennyezést okozhatnak.

Az EU-tagállamok a 2002-es és 2005-ös európai árvizek után, az Európai Bizottság javaslatára határozták el, hogy fokozottabban működnek együtt az árvízkockázatok kezelésében. Az ezt elősegítő irányelvet a tagállamoknak két év alatt kell életbe léptetniük. A terv szerint a tagországoknak előzetes árvízkockázat-elemzést kell készíteniük 2011 végére. A második szakasz az árvízkockázati térképek 2013 végéig történő megrajzolását jelenti. A harmadik periódusban, 2015 végéig árvízkockázat-kezelési terveket kell készíteni.

A képviselők a jelentésben hangsúlyozták a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát is, melynek alapján az egyes országoknak tartózkodniuk kell olyan lépésektől, amelyek növelhetik az árvízkockázatot valamelyik másik tagállam területén, kivéve, ha a kérdésben a tagállamok egyeztetnek egymással. A közös, tervszerű felkészülés, az információk megosztása, a kölcsönös segélynyújtás mind-mind olyan elem, amely egyértelművé teszi, hogy csak közösen vagyunk képesek az árvíz problémáját kezelni és megoldani - hangoztatta Olajos. Szerinte valószínű, hogy a jövőben az eddigieknél komolyabb árvizekkel kénytelen szembesülni Európa. Kevesebb emberéletet követelnek majd az árvizek, kevesebb anyagi kár fog keletkezni, hála az új jogszabálynak.

Hegyi Gyula rámutatott: Magyarországra a folyóvizek 95 százaléka az országhatáron kívülről érkezik. Ezért fontos szerinte, hogy egy vízgyűjtő területen belül vonják be az alvízi országokat is a megelőzés és a védekezés munkálataiba. "Bízom benne, hogy az osztrák, szlovák és román szakemberek jól együttműködnek a magyar vízügyesekkel ebben a munkában" - írta a képviselő. Kitért arra is, hogy "sokszor egy elöntött ipartelep vagy egyéb üzem több kárt okoz, mint amennyi a közvetlen vízkár. Mivel a légszennyezéshez hasonlóan az árvíz sem ismer határokat, az irányelv végrehajtásába unión kívüli államokat, nevezetesen Ukrajnát is be kell vonni" - fejtette ki Hegyi.

Forrás: Greenfo
Hivatkozás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=15727/
Dátum: 2007 április 27. 19:58

Vissza az előző oldalra