Elmozdulás az illegális motorozás szabályozásának ügyében

Az elmúlt néhány évben folyamatosak a híradások a természetvédők, természetjárók és a terepmotorosok, quadosok összetűzéseiről, minimum szóváltásairól. Járművek elkobzása, bírósági perek, balesetek rendszeresen jelennek meg a híradásokban. Egyre többen látják, hogy ez így nem mehet tovább.

Valahogyan megoldást, kompromisszumot kell találni a gyors és hangos technikaieszközök használói illetve a csendes, lakható környezetet igénylő lakossági elvárások között. Az alábbiakban összefoglalót készítettünk arról, kik, milyen erőfeszítéseket tettek az elmúlt időszakban, hogy az áldatlan állapot megváltozzon, melyek a leglényegesebb csomópontjai a vitáknak...

Zúgnak az erdők, zúgnak a berkek...

Az elmúlt évezred végéig többnyire a közelgő vihar szele borzongatta a hazai gyalogos természetjárókat a hegyvidékeken, manapság azonban a különböző motoros járgányok rendszeresen berobbanó zúgása zavarja, olykor rémíti a csendes pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat.

Magyarországon a nemzetközileg is kiemelkedő természetvédelmi oltalom alatt álló területeknek, a világörökségi helyszíneknek köszönhetően az ökoturizmus egy fellendülőben lévő ágazat, azonban egyre többször panaszkodnak a vendégek a zajra, holott éppen ez elől menekültek el a városi forgatagból. És panaszkodnak az állami és magánerdő tulajdonosok, a vadászok, a madarászok, természetvédők - és a azon falvak, önkormányzatok képviselői is, ahonnan, vagy amin keresztül indulnak hódító útjukra a motorizált technika legkülönbözőbb járművei.

Quad, ATV, enduro- és túramotor, terepjárók és még sorolhatnánk azokat a járműtípusokat, melyek között van, amit még maga a közlekedési szakma sem tud minden esetben kategorizálni (quad). A halandó ember pedig végképp nem tudja, hogy éppen mi száguld el mellette fülsiketítő zajjal, hatalmas sebességgel, a frászt hozva lakóterületen és azon kívül emberre, állatra egyaránt.

A zajos, sebes járgányok félelmet keltenek, megjelenésüket agresszióként élik meg az elszenvedni kényszerülők, ezért a válasz is nemegyszer agresszív. Így hát az indulatok magasba csapnak: ütésváltás, drótkötelek, csillagszegek, puskalövések, például az az eszköztár, amivel durvábban, s aláírásgyűjtések, szórólapok, petíciók, amivel szelídebben igyekeznek egyesek visszaszorítani a folyamatot.

motorizáció a Garadna völgybenA megszokottnál és megengedettnél magasabb zajhatás elsősorban az, ami miatt a társadalom és természetvédők egy része számára elfogadhatatlanul ellenszenvesek a motorosok. Részben a motoros szakújságírókat is felelősség terheli: a motorok műszaki teljesítményének taglalásakor az egyik legvonzóbb érvként sulykolják, a "hátborzongatóan dögös dübörgést". Ennek hatására sokan cserélik le az eredeti (92 decibeles) gyárit fülrepesztő kipufogókra, holott már ez is meghaladja a napközbeni belterületi szabvány szerinti 50 decibelt. Márpedig az eladási statisztikák szerint évente több mint 1500 quadot, vagy más néven ATV-t (All Terrain Vehicle) és 2000 krosszmotort hoznak be az országba.
Jelenleg összesen kb. 30-40.000 terepmotort, illetve 10.000 quadot használnak kedvtelési célból.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az idén két tárcaközi egyeztetést is tartott, melyek fontos eredménye, hogy az öt érintett tárca, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Közlekedési Felügyelet, valamint társadalmi szervezetek képviselőjinek egyöntetű véleménye, hogy az azonosíthatóság érdekében mihamarabb rendszámmal, vagy valamilyen azonosító jellel kell ellátni a jelenleg fantomként száguldozó járműveket is. A technikai sportesemények szervezői, a különböző eszközök kereskedői is egyetértenek azzal, miszerint a védett természeti területek (a hatályos jogszabályoknak megfelelően) legyenek tabuk, és bizony jó lenne minden motorral működő járműtípusra valamilyen azonosító jel. Akadályt jelent azonban, hogy senki nem akarja bevállalni a regisztrációt, elsősorban azért, mert visszamenőleg az ezt megelőző időszakban eladott járműveket is be kellene vonni ebbe a körbe (kb. 300 ezer). Az ócska, értékben már meghatározhatatlan 50 cm^3 alatti kismotorokra, mondjuk 20 ezer forintos regisztrációs díjat kivetni, eléggé "népszerűtlen" eljárás lenne, pedig ebben a kategóriában is szükséges lenne valamiféle azonosító bevezetése.. Így a "komoly" márkaszervizekben, vagy éppen a bevásárló központokban kapható "gagyi" járgányokra is kerülhetne valamiféle azonosító jel. A nyilvántartást pedig köthetnék egyfajta felelősségbiztosítási rendszerhez.

Nehéz kérdés persze, hogy a kizárólag sport célú járművek közúti forgalomba helyezése milyen esetben megengedhető. Ilyen javaslat kidolgozása a technikai oldalt képviselőkre vár elsősorban. Ha sporteszközök, akkor a sportpályán a helyük, ha segédmotorok, akkor 50 köbcenti alatt a megengedett sebességet és a zajhatárértékeket betartva haladhatnak közúton. A gyári kipufogó 92 decibel, azonban lakott területen az 50 feletti már meghaladja a határértéket. Miért nincsenek az alkoholszondáztatáshoz hasonló zajkibocsátást ellenőrző kampányok a közúti ellenőrzésben? Hány járművet vetett alá közúton műszaki ellenőrzésnek a közlekedésfelügyelet, vagy a rendőrség munkatársai, állítottak meg a megengedettet meghaladó zajkibocsátásért a közúton az elmúlt években? Erről nemigen nem hallani adatokat. Vajon miért?

A Magyar Gépjárműimportőrök Szövetségének tagjai, legutóbbi áprilisi ülésükön egyöntetűen állást foglaltak abban, hogy a védett természeti területek: tabuk! Számukra is fontos, hogy megszűnjön az általánosítás: minden motor zajos, minden quados barbár természetrongáló. A zöldekkel folytatott egyeztetésen remélhetően meg is valósuló ötletek is elhangzottak: fokozottabb tájékoztatás a csendes kipufogókról, közös szemétgyűjtési akciók, bejelentések, ha falopást, természetkárosítást tapasztalnak...

A "nagyok" a BMW, a Honda, a KTM, a Suzuki, a Aprilia, valamint a Yamaha képviselői hajlandók ezen túlmenően a zöld szervezetek által megjelentetett tájékoztatót valamennyi új járművásárlójuk csomagjába betenni, s kereskedőik pultjára kitenni. Ebből például nyilvánvalóvá válhat az új járműtulajdonos számára, hogy melyek azok a környezeti hatások, amelyek miatt csak korlátozott területeken használható járművek. A védett természeti területeken ugyanis a motorosok által okozott talajlehordódás, a vízszennyezés, a zajhatás miatti a ragadozó madarak "fészekelhagyása" többnyire a természetben okozott kár.

Mert míg a tárcák a szabályozásban, addig a zöldek - ezen túlmenően - a szemléletformálással, párbeszéd kialakításával, általában a konfliktusok megelőzésében, csökkentésében szeretnének közreműködni elsősorban a védett természeti területek megóvása érdekében. A közelmúltban a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, az MME Nógrád a lakosságnak és a fiataloknak szóló szórólapokat jelentetett meg, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány jogszabályi elemzést, a Magyar Természetvédők Szövetsége helyzetelemző tanulmányt, a Zöld Kapcsolat Egyesület pedig hatásvizsgálatot készített. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata folyamatosan várja a lakossági bejelentéseket, s majd tízezer aláírás összegyűjtésével jelentős társadalmi igényt jelenített meg hozzájárulva a változtatás folyamatához. Márciusban hét bükkvidéki zöld szervezet tiltakozó petíciót juttatott el (eredményesen) Persányi Miklós KVVM miniszterhez, mert a bükki Vredesteyn Rally szervezői ismét kezdeményezték a Mályinka-Ómassa között a verseny védett területen történő, illetve áthaladó megszervezését.

nyitott sorompó Bánkút feléVédett természeti területen a járművel történő közlekedés, az arra kijelölt utak kivételével, engedélyköteles. Az engedély nélkül közlekedők természetvédelmi bírságot kötelesek fizetni, ami egy közigazgatási bírság. E mellett felmerült egy új szabálysértési kategória bevezetése, mely kerek perec kimondaná mely területeken, milyen eszközzel elkövethetett cselekmény számít szabálysértésnek, így ez alapján is büntethető lenne az ilyen cselekmény. Az újonnan tervezett, valamint a jelenlegi törvények, rendeletek azonban nem sokat érnek, ha a szabálysértőket ellenőrző szervek létszámát, technikai felkészítését nem növelik sürgősen. A 900 ezer hektárnyi hazai védett területeken jelenleg ugyanis alig kétszáz természetvédelmi őrnek kellene, éjjel és nappal biztosítania a természet háborítatlanságát, ami a hozzá nem értő számára is egyértelmű, hogy lehetetlen. A Természetvédelmi Őrszolgálat 2007-ben tíz átfogó ellenőrzést tart a védett területeken. Eddig a Mecsekben 6, a Pilisben 12 szabálysértőt fogtak el ennek keretében. A természetvédelmi őrzési feladatok teljesítéséhez azonban a Természetvédelmi Őrszolgálat létszámának jelentős növelése szükséges. Ami erősítést jelenthet: a tárcák közötti egyeztetések eredményeként tavasztól a helyi rendőrkapitányságokat, a határőrséget, az polgárőrséget, a polgári természetőröket is bevonják az ellenőrzésekbe. Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter ugyanis 2007. január 15-ei tárgyaláson Együttes Intézkedési Tervet hagyott jóvá, mely alapján kezdeményezik a GKM-nél a szóban forgó járművek regisztrációját..

Az egyik legfontosabb lenne azt tudatosítani a járműtulajdonosok számára, hogy kizárólag akkor hajthatnak be egy területre, ha a tulajdonos, vagy kezelő ahhoz hozzájárul. E mellett védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken a természetvédelmi hatóság, valamint erdő esetében az erdészeti hatóság engedélye is szükséges.

De honnan tudja meg a motoros, hogy valahová behajthat-e vagy sem?

Hiszen a tulajdoni határok, sokszor még a művelési ág sem ismerhető fel egy laikus számára. A földutak pedig a köztudatban úgy élnek, hogy szabadon járhatók (holott ez nem így van!). Ezért azt kérik a gépjárműimportőrök, hogy kapják meg a védett természeti területek hálózatának országos térképét, ez kerülhessen bele a tájékoztató szóróanyagokba, illetve fel, a motoros honlapokra. És minden terület tulajdonosa jelölje a területe határát táblával az utak mentén, ha védeni szeretné. Derüljön ki egyértelműen kié a terület és be lehet-e hajtani. Ezen túlmenően szorgalmazzák, hogy jöjjön létre quad és motoros pályák, útvonalak hálózata, ahol a tulajdonosok tudtával, hasznával űzhetnék hobbijukat. Nemzetközi példák is igazolják, hogy régiónként egy-két pálya (pl. lőtereken, elhagyott ipari területeken) kialakítása, megfelelő "szolgáltatásokkal", elérhető áron vonzó lehet a motoros kategória többségének.

Ez utóbbi témában szervez a Zöld Kapcsolat egyesület fórumokat a közeljövőben remélve, kialakulhat egy olyan, az érintett tulajdonosok által engedélyezett, védett és lakóterületeket nem érintő pályarendszer és hálózat, amelyek vonzóak lehetnek a különböző motoros hobbiknak élő csoportok számára. Ideájuk szerint a KRESZ-t, a védett és belterületekre vonatkozó szabályokat betartva elgurulhatna a motoros a kiválasztott pályára, útvonalra, s ott, a tulajdonos által előírt szabályoknak megfelelően élvezhetné járgánya minden adottságát. Mára ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy elkerülhetetlenek bizonyos a kompromisszumok annak érdekében, hogy legalább a védett és lakóterületek terhei ne növekedjenek a jövőben a motoros hobbisták miatt, s ne durvuljanak el a konfliktusok a két tábor között.

Forrás: Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Hivatkozás: http://www.ecolinst.hu
Dátum: 2007 április 27. 20:00

Vissza az előző oldalra