Széllopás, avagy kié a szél?

Németországban a bíróságokat a szélerőművek növekvő számával együtt új ügyek foglalkoztatják, az úgynevezett széllopási perek.

A Der Spiegel című német hetilap online változata számolt be arról, hogy a szászországi Delitzsch település mellett fölépítettek egy szélerőmű parkot, de egy másik vállalkozó ennek közelében újabb szélerőműveket akar építeni, ráadásul ezek nagyobbak lennének a régebbi erőműveknél. Ha pedig az erőművek túl közel állnak egymáshoz, akkor némelyik szélárnyékba kerülhet.

"Ez a széllopás természetesen hatással van az üzemi eredményre is" - indokolta a keresetet Martin Maslaton lipcsei ügyvéd, aki a felperest képviseli. Az újonnan felszerelendő propellerek csökkentik a nyomást a szélárnyékba kerülő rotorlapátokra, és ezáltal a bevétel mintegy 15 százaléka veszendőbe mehet. Egy szélerőmű park fennállása idején ez az összeg több százezer euró is lehet.

Az acéltornyok nem először kerülnek bíróság elé Németországban, mert tulajdonosaikat már beperelték árnyékolás, zaj és a táj elcsúfítása miatt. A mostani per során azonban egy alapvető kérdés vetődik fel, ami más országokban is előkerülhet: Kié a szél? Jogilag nézve ez a szabad javak közé tartozik. Abban a pillanatban azonban, ha egy ország területe fölött a szél találkozik az átlag 90 méter magasan lévő rotorokkal, akkor már jogi üggyé válik.

Azt, hogy milyen távolságra lehet egymástól építeni az acélkolosszusokat, a mindenkori építési jogszabályok határozzák meg. Ezek Németországban tartományonként mások és mások lehetnek. A falvak is gyakran egymással pereskednek, mert a szélerőmű parkokat a közös határra telepítik. Münster városában egy bíróság abban az ügyben ítélkezett, hogy az erőmű rotorlapátjai a szelet szabálytalan lökésekkel továbbvezették a közelben lévő házakra - írja a német hetilap internetes változata.

Forrás: Greenfo
Hivatkozás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=15770/
Dátum: 2007 május 04. 11:21

Vissza az előző oldalra