Geotermikus energia a lábunk alatt

A Yellowstone park alatt rejtőző, a földfelszínre gázokat, gőzöket és vizet eregető magmakamra gigászi energiamennyiséget tartalékol egy következő vulkáni robbanásra. Egyik hozzám csapódó információ szerint – a forrásra már nem emlékszem – a Yellowstone park valamelyik pontján a háromszáz méternyi mélységű geológiai fúrást háromszáz Celsius fokú hőmérsékletnél hagyták abba.

A park alatt a földkéreg vastagsága mindössze nyolc kilométernyi, ez a vékony, a legutóbbi – 700 ezer éve történt - vulkáni kitörés és az ezt megelőzők által roncsolt hártya a lágy tojás töredezett héjához hasonlatos, és természetesen az energiaéhes világ fantáziáját az is izgatja, miként lehetne ennek a földalatti magmás tégelynek a hőenergiáját a föld felszínén hasznosítani?
Reméljük, hogy a világ legelső, a világörökség részét képező parkot nem kezdik össze-vissza furkálni és “megcsapolni” a mostaninál energiaínségesebb időkben sem.
Az a föld alatti izzó katlan viszont eszünkbe juttatja, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország területének háromnegyede alatt, “mindössze” 30 kilométernyi mélységben a földbelső magmás állapotban leledzik. A Kárpát-medence alatt a földkéreg vastagsága világviszonylatban is csekélynek minősül, az ország tehát kimeríthetetlen geotermikus energiával rendelkezik. Ennek hévizes felhasználása elenyésző. Szinte hihetetlen, hogy a kőolaj és földgázkrízis, amely Európában Magyarországot sújtja a leginkább, nem mozdította el elegendő mértékben a holtpontról az alap- és alkalmazott kutatásokat. A geotermikus energia hasznosítását a jogszabályok labirintusa akadályozza.
A MOL honlapján, az Energia a föld mélyéből című cikkben olvashatjuk:
Európa legnagyobb geotermikus készletével éppen Magyarország rendelkezik – tájékoztat Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGE) elnöke. Hazánk területének kétharmad részén a föld hévizet rejt. Ennek ellenére a jelenlegi jogszabályváltozások hátráltatják az energetikai célú hasznosítást, mivel olyan elvárásokat tesznek kötelezővé, amivel körülményesebbé és költségesebb teszik azt. Sajnos az új jogszabályok környezetvédő szempontból nem egyenlően kezelik a termálvizek fürdési és fűtési célú felhasználását. Így például csak az energetikailag használt termálvizet kötelező visszatáplálni a vízadó kőzetbe. A visszasajtolási technológia széleskörű elterjesztésére azonban még nem rendelkezünk elég tapasztalattal.”

Az MGE elnöke a továbbiakban kifejti, hogy nincs olyan európai jogszabály sem, amely a visszasajtolást kötelezővé tenné. A hőforrások és a termálvizek alkalmazási lehetősége messze túlmutat a gyógyvizes fürdők építésénél. Ott, ahol nem kell mélyre fúrni, máris használják lakóházak, üvegházak fűtésére. Szita Gábor azt is elmondja, hogy az 1920-as években a margitszigeti hévízkút vízével bérházakat fűtöttek, a városligeti termálkút pedig, a Széchenyi fürdő mellett, az állatkert és a Szabolcs utcai kórház fűtését is ellátta.
Az írás részletezi a Nyugat-Európában – főleg Svédországban – széles körben alkalmazott hőszivattyús fűtő-hűtő berendezéseket, ahol tíz családi házból kilencbe ilyen rendszert telepítenek. Magyarországon a földhő mintegy kilenctized százaléka a levegőbe távozik.
“A geotermikus energia több szempontból is előnyös, aminek nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági okai is vannak – olvashattuk a Magyar Nemzet vonatkozó mellékletében. Amellett, hogy energiafüggőségünket csökkentheti, áramellátásunk sokféleségét növeli. Európában ma még csak néhány ország foglalkozik geotermikus energia erőműi felhasználásával, de ha a MOL projektjei megvalósulnak, akkor pár éven belül mi is beállhatunk a sorba.”

A Yellowstone park hatalmas hőkamrája nem csak turisztikai kuriózum, hanem a föld hőenergiájának hasznosítási kísérleteit is “melegítő” jelenség. A Kárpát-medence teknőjével egybevetve a környezetkímélő technológiák kialakításával az utóbbinál, reméljük, nem vezet a természet degradálásához, s óriási előnye az is, hogy közvetlenül a felhasználási helyre telepíthető a hőkitermelő- és hő hasznosító objektum.
A Yellowstone park alatt lévő magmakamra hőenergiája és a Magyar Alföld geológiai eredetét illetően eltérő, de egyébként hasonló jelenségének egybevetése nem lehet erőltetett, hisz a Magyar Nemzet Zöldenergia című mellékletében illusztrációként a “Sárgakő” Kastély gejzírjének fotójával találkoztam.
Ez akár a hőenergia jelképi megjelenítésére is alkalmas, “reklámfotó”, amely mintegy lehetőségként figyelmeztet bennünket a geotermikus energia jelenlétére.

Látványosságával a kutatók figyelmét a témára irányítja, s a politikusokat – reméljük – döntésre sarkallja.


Szerző: Sylvester Lajos

Forrás: Gondola.hu
Hivatkozás: http://gondola.hu/cikkek/54950
Dátum: 2007 július 02. 17:12

Vissza az előző oldalra