Elérhető a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

Mától olvasható a Nemzeti Éghajlatváltozási Startégia (NÉS) munkaanyaga és a hozzá kapcsolódó háttértanulmányok a környezetvédelmi és vízügyi tárca honlapján. A minisztérium az augusztus elejére véglegesített szöveget társadalmi vitára bocsátja: a zöld szervezetek, tudományos testületek és gazdasági szervezetek véleményét a tárca a nyár végéig várja.

Szeptemberben egy konferencián összegzik a társadalmi egyeztetés eredményeit, majd országos „road show” keretében lesz alkalom a klímastratégia legszélesebb körű megvitatására. Ezt követi a NÉS közigazgatási egyeztetése.

A 2008-2025-ös időszakra készülő stratégia célja egyrészt az éghajlatváltozást kiváltó tényezők – és így a kedvezőtlen hatások – csökkentése, másrészt felkészülés - konkrét eszközök, intézkedések segítségével - a várható kedvezőtlen hatásokra. A munka célja tehát az, hogy a 2-2,5 Co globális átlaghőmérséklet emelkedés a lehető legkisebb valószínűséggel következzen be, de egyben fel kívánja készíteni a magyarországi környezeti, társadalmi és gazdasági rendszereket ennek esetleges következményeire. A 2007 végéig megszülető stratégia alapján kétéves periódusokra lebontott éghajlatváltozási programok készülnek majd. A stratégiában meghatározandó klímavédelmi célokat más szakpolitikákban - így például az energetikában, a közlekedésben vagy a mezőgazdaságban – is érvényesíteni kell.

A munkaanyag kiindulópontja az a megállapítás, miszerint a gyorsuló globális felmelegedésért az emberi tevékenység felelős. A világ legtöbb térségében egyre gyakoribbak a hőhullámok, miközben a hideg csökken. A módosuló légkörzés jelentős változásokat okoz a csapadékellátottságban és gyakoribbá válnak a viharos szelek.

A tanulmány megállapítja, hogy Magyarországon – jelentős kibocsátás csökkentés nélkül – a 21. század végéig minden évszakra egyértelmű melegedés várható – nyáron 4-5, tavasszal pedig 3-3,5 C fokkal emelkedik a hőmérséklet. A nyári hónapokban a csapadék csökkenése, míg télen annak növekedése várható. A csapadékváltozás akár 30-35 %-os is lehet. Az előrejelzések szerint a nagycsapadékos jelenségek száma is nőni fog.

Az anyag azt is elemzi, mi történik, ha az uniós célok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20% illetve 30%-kal csökkentjük 2020-ra. Konkrét kibocsátás-csökkentési forgatókönyveket vizsgál. Megállapítja, hogy ki kell zárni a hazai fosszilis alapú áram- és hőtermelés nagymértékű bővítését, hogy haladéktalanul ösztönözni kell az egyéb infrastrukturális eredetű kibocsátások csökkentését (pl. környezetkímélő közlekedéssel, épületenergetikai fejlesztésekkel). Az összes szektorban javítani kell az energiahatékonyságot és növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. A tanulmány felveti a nukleáris energia alkalmazásának vagy mellőzésének kérdését is.

A munkaanyag elemzi a megújuló energiaforrások - a biomassza, a geotermikus energia, a szél-, víz- és napenergia, valamint a szivattyús-tározós erőmű - alkalmazásának lehetőségeit és korlátait. Vizsgálja továbbá azt is, hogyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz az emberi egészség, a vízgazdálkodás (ivóvíz készlet védelme), a mezőgazdaság (talajkímélő gazdálkodás, víztakarékos földművelés), az erdőgazdálkodás, valamint a természetes élővilág.

A stratégiai feladatok modellezésére a felmelegedésnek leginkább kitett Duna-Tisza közi Homokhátságon az ősszel a tárca mintaprojektekbe kezd.

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter június végén civil szervezetekkel vitatta meg az éghajlatváltozással kapcsolatos legsürgetőbb hazai teendőket. A miniszter kezdeményezésére összehívott találkozón az Energia Klub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF, a Független Ökológiai Központ (FÖK), a Greenpeace, a Védegylet és Környezeti Tanácsadók Hálózata (KÖT Háló) képviselői vettek részt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a zöld mozgalom nagy szerepet kaphat a társadalom éghajlatváltozásra való felkészítésében, valamint a környezet- és klímatudatos szemlélet és magatartás alakításában. A tárcavezető arra kérte a civil szervezeteket, már most tegyék meg szakmai javaslataikat, hogy azokat beépíthessék a készülő klíma-stratégiába.

Budapest, 2007. július 6.

További információ:
KvVM sajtóiroda
Olt Boglárka sajtófőnök
tel: 457 3415

Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Hivatkozás: http://www.kvvm.hu
Dátum: 2007 július 06. 13:12

Vissza az előző oldalra