Zöldenergia: Megszűnt a tőkehiány, projektek kellenek

A zöldenergia terjedésének ma már nem a tőkehiány, hanem a projektek száma szab határt Közép-Kelet-Európában.

A zöldenergia terjedésének ma már nem a tőkehiány, hanem a projektek száma szab határt Közép-Kelet-Európában - mondta Peter Richards, a Megújuló Energia és Energiahatékonyság Partnerség program kommunikációs igazgatója az MTI-nek a napokban egy témában megrendezett konferencia alkalmából Rigában.

Beszámolt arról, hogy az elmúlt másfél évben gyökeresen megváltozott a helyzet az alternatív energiaforrások finanszírozási hajlandóságát illetően világszerte. Amíg 18 hónapja még lehetetlen volt találni pénzügyi támogatást környezetbarát energiaprojektek megvalósításához, addig mostanában sorban jönnek létre magántőkealapok kifejezetten ilyen célra.

Jelenleg a világon mintegy 2,2 milliárd eurónyi tőke keres befektetési lehetőségeket alternatív energiaforrásokhoz kötődő projektek megvalósítása céljából - hangoztatta a szakértő piaci becslésekre alapozva. Közölte, hogy Európában 0,8 milliárd euró, ezen belül Közép-Kelet-Európában mintegy 100 millió euró kutat üzleti lehetőségek után.

Peter Richards a befektetési kedv feltámadását több tényezőnek tulajdonítja. Ide sorolta az üvegházhatású gázok kibocsátását világszinten korlátozó Kiotói Egyezmény életbe lépését, az Európai Unió hasonló célokat szolgáló emisszió-kereskedelmi rendszerének beindulását, az EU zöldenergiához köthető különböző vállalásait, a gázellátásnál januárban bekövetkezett minikrízist, a magas olajárakat, valamint a fejlődő országok energiafogyasztásának exponenciális növekedését.

A kommunikációs igazgató több mint 15, főként angliai magántőke-alapról tud, amelyek többnyire 75-150 millió euró között fektetnének be és szereznének tulajdonrészt zöldenergia-projekteket finanszírozó konzorciumokba. Ekkora összeg mellé már a bankok is szívesen folyósítanak hitelt, így pénzügyi oldalról nincs akadálya a beruházások megindulásának - tette hozzá.

Példaként a Platina Finance, a Finavera és a Novoenergia néven működő alapokat említette, amelyek általában kisebbségi részesedést igényelnek a konzorciumban, majd általában 10 éves működtetés után eladják tulajdonhányadukat. A bankok közül zöldprojektekre legkönnyebben a Raiffeisen és a HVB bank ad kölcsönt.

Peter Richards jelezte, hogy a legszívesebben szélenergia-projektekre, valamint biomassza- és biogáz-fejlesztésekhez bocsátanak rendelkezésre tőkét előkészített projektek esetében. Népszerű mostanában a kis vízerőmű, de sikerrel kecsegtethet Magyarországon a geotermális energia kinyerése is - tette hozzá.

A feladatot mostantól a támogatható projektek előkészítése jelenti - magyarázta a szakember. A magántőke-alapok viszonylag magas minimum befektetése miatt csak nagyprojektek jöhetnek számításba, és a megtérülési idő figyelembevétele sem mellékes. Tapasztalatai alapján szélenergia esetében legalább 17 százalékos éves elvárt hozam (IRR) szükséges, ami biomassza esetében minimum 22 százalék.

A kommunikációs igazgató szerint Magyarország számára jelentős lehetőséget jelenthetnek energiahatékonysági projektek, amelyek valójában a legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb zöldenergia-fejlesztések. Ebben az esetben szerinte olyan projektek jöhetnek szóba, amelyek legalább négy éven belül megtérülnek.

A három éve megalapított, bécsi központú REEEP "tiszta" energiaforrásoknak igyekszik piacot létrehozni világszerte. Az Ausztrália, Ausztria, Kanada, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Új-Zéland, Spanyolország, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és az EU által finanszírozott program 70 ezer eurós felső határig támogat olyan kisebb programokat, kezdeményezéseket, amelyek az alternatív energia elterjedését segítik. Magyarország tagja a szervezetnek, a REEEP "lobbierejét" a Szentendrén működő Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) képviseli.

Forrás: MTI
Hivatkozás: http://www.mti.hu
Dátum: 2006 november 01. 13:56

Vissza az előző oldalra