Folytatódik a vita az energiapolitikáról

A GKM államtitkára szerint a lakosságnak szánt áram ára még "nem növeli a verseny intenzitását", csak a piaci áron értékesített energia ösztönözhet takarékosságra.

A parlament előtt lévő energiapolitikai koncepció arra jó, hogy a képviselők a módosító javaslataikkal döntsék el, mi legyen a tartalma - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára az Energy E-PR Kft. által szervezett "Magyarország követi Európát", energiapolitika 2008-2020 című konferencián, ezzel szemben Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint ez nem lehet a parlamenti vita tárgya, mert a koncepció csupán egy konkrétumokat nem tartalmazó háttéranyag.

Az államtitkár kifejtette: indokolt a komoly vita, mert ennek során felszínre kerülnek azok a problémák, amelyekre választ kell találni.

A villamosmérnök végzettségű Katona Kálmán kijelentette: a kormánynak fogalma sincs mit akar az energiapolitikában. A képviselő hangsúlyozta: meg kellene változatni az energia árstratégiát végre, hogy a nagyfogyasztók fizessenek kevesebbet és a kisfogyasztók többet, miként az gazdaságilag indokolt és nagyobb figyelmet érdemelne az energiatakarékosság. Felsmann Balázs elismerte, hogy a lakosságnak szánt áram ára még "nem növeli a verseny intenzitását", ő is úgy vélte, hogy csak a piaci áron értékesített energia ösztönözhet takarékosságra.

Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem REKK kutatóközpont vezetője "Árliberalizáció verseny nélkül" című előadásában arról beszélt, hogy a gyakorlatilag nulla gazdasági növekedés mellett a kormánynak a versenyképesség növelése lenne a feladata, amihez hozzátartozik a versenyképes áramár. A kutató véleménye szerint a modellváltás, azaz az árampiac év elején történt teljes megnyitása a Magyar Villamos Művek "népi privatizációját" készítette elő. Az energia hivatal volt elnöke hangsúlyozta, hogy jó dolog különböző projektekben részt venni, de a Déli Áramlatról kötött magyar-orosz szerződés "a (magyar) nemzeti érdekeket feladó megállapodás". Lényegében a magyar adófizetők pénzén olyan projektet finanszíroz, amit magántőkéből is meg lehetne valósítani.

Az év elején hatályba lépett új áramtörvény jelentős piaci erőfölénnyel rendelkezőkkel kapcsolatos 106-os paragrafusát korrigálni kell - mondta Felsmann Balázs -, mert a jelenlegi szabályozás nem célravezető. Két lehetőség adódik: tőzsdekényszer minden piaci szereplő számára a likviditás növelésére, vagy a jelenlegi aukciós rendszer fenntartása a Magyar Energia Hivatal erősebb jogosítványai mellett.

A konferencia minden előadása és a hozzászólások is arra figyelmeztettek, hogy az energiában nemcsak a termék árát kell a végfelhasználónak megfizetnie, hanem számos járulékos költséget is. Ilyen például a villamosenergia rendszer szabályozásához szükséges tartalékok képzése, amit piaci alapon kell biztosítani. Bertalan Zsolt, a Mavir egyik igazgatója arra emlékeztetett, hogy ennek az árammennyiségnek a beszerzése egy olyan piacon folyik, ahol az egyetlen vevő a Mavir, akinek kötelező vásárolni, ezért az eladók határozzák meg az árat.

Felsmann Balázs az energiakoncepció látszólagos ellentmondásaként a földgáz témáját hozta fel. Az áramtermelésben a magyarországi erőművek rossz hatékonysága és a régióban mutatkozó kapacitáshiány miatt rövid távon csak új földgáztüzelésű erőművel lehet számolni, hiszen annak építése "csak" három-négy évet vesz igénybe, a Magyarországon szóba jöhető lignittüzelésű erőmű üzembeállításához pedig legalább nyolc év kellene. Rövid távon a földgázfelhasználás arányának csökkentését korlátozza az is, hogy a háztartásokat döntő hányadban korábban gázfogyasztásra állították át.

Az államtitkár utalt arra, hogy a megújuló energia kérdésében vizsgálatok folynak arról, hogy azokat miként lehetne a magyar villamosenergia rendszer szabályozásához illeszteni. A Mavir azt vizsgálja, hogy a gázmotoros erőműveket hogyan lehet a rendszer szabályozására használni, míg a Magyar Energi Hivatalnál a szélerőművek rendszerbe integrálásáról folyik a vizsgálat. Jelezte azt is, hogy a rendszerirányító leválasztásáról folyó európai uniós vita hátterében lényegében a határkeresztező kapacitások bővítését szolgáló hálózatfejlesztések finanszírozásának problémája áll.

Forrás: MTI
Hivatkozás: http://www.mti.hu
Dátum: 2008 március 11. 10:09

Vissza az előző oldalra