A jövő a vályogé és a szalmáé?

Minimális hőveszteség, a föld, a nap, az emberek és az elektromos készülékek által kibocsátott hő összegyűjtése, a szellőzéssel kiürülő meleg visszatartása – ez a passzív ház működésének lényege. Az eredmény pedig az átlagos hőfelhasználás – a négyzetméterenkénti 200 kilowattóra (kWh) – kevesebb mint tizedrészére, legfeljebb évi 15 kWh/négyzetméterre való csökkenése. Az első passzív házak 1990-ben, a németországi Darmstadtban épültek, 1996-ban ugyanitt alakult meg a Passivhaus-Institut, amelynek célja ezen építmények elterjesztése és a szabvány ellenőrzése. Az elmúlt évek során több mint 6000 ilyen technológiával készült épületet húztak fel Európában, a legtöbbet Németországban és Ausztriában.
Magyarországon több ház épült – és jelenleg is épül – passzívház-technológiával, de még egyik sem kapta meg a német Passivhaus-Institut igazolását. Egyre többen gondolkoznak úgy, hogy ha már házat építenek – és az anyagi lehetőségeik is megengedik –, a létező legmodernebb módszereket, anyagokat alkalmazzák – mondta a MindenNAPI Energiának Medgyasszay Péter építészmérnök, a Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda ügyvezetője. A szakember jelenlegi árakon mintegy 50 évre teszi egy 120 négyzetméteres passzív lakóház építési költségeinek megtérülési idejét. A hagyományoshoz képest a passzív technológia mintegy másfél-kétszeres költséget jelent.
Ami a hatékony energiafelhasználású lakó- és irodaházak elterjedését illeti: a direkt támogatásokban nem, a Gazdasági Operatív Program (GOP) kutatás-fejlesztési (k+f) keretének jótékony hatásaiban viszont határozottan bízik Medgyasszay Péter. Mint mondja, Ausztriában is mintául szolgáló innovációs központokként jöttek létre az első passzív irodaházak.
A jövő a környezetbarát anyagok elterjedése: Ausztriában a polisztirol és a beton helyett sok helyen már szalmabálákat és vályogvakolatot használnak a passzív házak építéséhez. Az új megoldások segítségével gyakorlatilag hulladékból akár a téglánál négyszer jobb hőszigetelésű falak húzhatók fel – tette hozzá a szakember.
A passzív házak építési technológiájának egyes elemei – például a polisztirol közé szorított betonsáv használata – felvetnek környezetvédelmi kérdéseket, aggodalmakat, hiszen a közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban és nem csupán környezettudatos építtetők választják a passzív házakat. Ma még a pénztárca vastagsága a döntő.

Mi is az a passzív ház?
Az ezzel a technológiákkal készült épületeknek a rendkívül alacsony - legfeljebb 15 kWh/négyzetméter/év - energiafelhasználásuk miatt nincs szükségük hagyományos fűtési rendszerre. A házakat általában déli irányba tájolják, föld- és napkollektorokkal, nagy, háromrétegű ablakfelületekkel szerelik fel, a szellőztetést hővisszanyerő eszközökkel oldják meg, sőt még a szobák elhelyezését is előírják. A nyári túl nagy melegtől hagyományos erkélyek, rolók védik a bennlakókat, télen vagy borús időben pedig a napkollektorok által tárolt energia, esetleg kandalló, gázfűtés pótolja a kieső hőt. A passzív ház egyébként kívülről semmiben sem különbözik hagyományos technológiával épült társaitól

Forrás: Napi Online
Hivatkozás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=317460
Dátum: 2006 december 14. 13:29

Vissza az előző oldalra