Megalakult az Első Magyar Alternatív Energia Klaszter
A piaci szereplők egy részének laza szövetsége a zöldenergia termelésre már működő megoldások megvalósulását kívánja segíteni.
Elsősorban a megújuló energiaforrásokat használó villamosenergia-termelők, befektetők, tanácsadók és kutatók részvételével szerdán Budapesten megalakult az Első Magyar Alternatív Energia Klaszter - tájékoztatta Berkes Bernadett, az egyik alapító, a Békéswind Kft. projektmenedzsere az MTI-t.
A piaci szereplők egy részének laza szövetsége a zöldenergia termelésre már működő megoldások megvalósulását kívánja segíteni. A tervek szerint a klaszter közös kutatási projekteket végez, teszteli azok eredményét, és igyekszik azokat kísérleti (pilot) formában valósítani.
Az alakuló ülésen döntöttek a 2007-2013-as időszakra szóló nemzeti alternatív energia stratégiai kutatási és akcióterv (SRA) kidolgozásáról akadémiai kutatók, egyetemi tanárok, PhD hallgatók, vállalkozók, döntéshozók és energiaügyi szakemberek együttműködésével. Az SRA dokumentumát a jövő év tavaszán kívánják publikálni.
Az Európai Unióban jelenleg hat százalék a megújuló (alternatív) energia aránya és ezt 2010-re 12 százalékra kell növelni. Magyarországon tavaly a megtermelt villamos-energia 4,5 százaléka alternatív, más szóval zöld energia volt - mondta el korábban az MTI-nek Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakmai tanácsadója. Akkor azt mondta, hogy az idei évre még nincsenek végleges adatok, de az arány az előzetes számítások szerint nem változott lényegesen. A GKM korábbi számításai alapján az alternatív energia aránya 2013 végéig fokozatosan 11,5 százalékra emelkedik. A szakmai tanácsadó véleménye szerint legfeljebb 8-9 százalékot érhet el a zöldenergia a következő évtized elejére.
A megújuló villamos energia termelés tavaly, az előző évhez képest 95,8 százalékkal 1.823 gigawattórára emelkedett, és a fajlagos támogatás a kilowattóránként 7,8 forintról 8,8 forintra nőtt. Az évtized végéig, 2010-ig évi 2 terrajoule megújuló villamos energia mennyiség kerül a piacra, ami a jelenlegi évi 22 milliárd forint támogatási szükségletet megduplázza - mondta az energia hivatal elnöke. A támogatás beépül a villamos energia árába, így azt minden végfelhasználó megfizeti.
A megújuló bázison termelt 1.823 gigawattóra villamos energiából a legnagyobb, 1.515 gigawattóra a biomassza és biogáz üzemelésű termelés, ami 123,9 százalékkal nőtt egy év alatt. A szélerőművek termelése a 2004. évi 5,4 gigawattóráról a múlt évben 9,8 gigawattórára nőtt, és a támogatása kilowattóránként 7,4 forintról 9,3 forintra emelkedett.
A Magyar Energia Hivatal 2010-ig 48 cégnek adott ki összesen 330 megawatt kapacitású szélerőmű létesítésére engedélyt. Jelenleg közel 40 megawatt kapacitású szélerőmű működik az országban. Az idén a kötelező átvételi ár 23,83 forint kilowattóránként és ebből 13 forint volt az első félévben a támogatás átlagos mértéke. Éppen a magas kötelező átvételi ár miatt 105 kérelmező 1.550 megawatt kapacitású szélerőmű építéséhez kért engedélyt a hivataltól. Az engedélyezett 330 megawatt szélerőmű mellett mintegy 350 megawatt egyéb megújuló, főleg biomassza erőmű létesítéséhez adott engedélyt a Meh a 2010-ig szóló időszakra.
A kötelező átvétel alá eső villamosenergia-termelés problémákat okoz a villamosenergia rendszerirányításban, mert nincs elegendő úgynevezett szabályozó erőmű.
Forrás: MTI
Hivatkozás: http://www.mti.hu
Dátum: 2006 december 15. 12:11
Vissza az előző oldalra
|
