Magyarország rendkívül sérülékeny

A klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa az ENSZ nemzetközi tudóscsoportjának szerdán nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Várhatóan májusban kerül a parlament elé a Klímaváltozási Stratégia, amely többek között a két ENSZ jelentés és a VAHAVA eredményeire épül.

Míg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség – mondta Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) docense, a tanulmány megjelenése kapcsán kedden, Budapesten rendezett konferencián. A jelentésben a tudósok a természeti sokszínűség, azaz a biodiverzitás sérülékenységének meghatározásakor a fajgazdagságot fenyegető veszélyek kockázatait vették figyelembe, nem számolva a mezőgazdasági területeken előforduló élőlényekkel.

Hazánkhoz hasonlóan szintén a legveszélyeztetettebb térségek közé tartozik Délkelet-Európa, Belgium és Dél-Afrika is – tette hozzá a szakértő, aki maga is részt vett a jelentés kidolgozásában. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangoztatta, hogy Magyarország a klímaváltozás hatásai szempontjából az átlagosnál fokozottabban kitett államok közé tartozik. Utalt azokra a meteorológiai számításokra, amelyek szerint a globális felmelegedés üteménél a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése majdnem másfélszer gyorsabb.

A jelentésben az éghajlatváltozás egész Európára előrevetített hatásai fokozottabban jelentkezhetnek: intenzívebb téli csapadék, ennek nyomán hevesebb folyóáradások, gyakori hőhullám. Habár Magyarországot nem érinti, Európa egyes részein annál nagyobb gondot jelent a gleccserek olvadása.

Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozta, hogy akármilyen radikális beavatkozások mellett döntenek is a világ országai, több száz évre már biztosan alkalmazkodni kell a változó klíma következményeihez. Az alkalmazkodás mellett nem szabad tovább halogatni a túlságosan nagyarányú felmelegedés megelőzését, hiszen az idő múlásával egyre kritikusabb helyzettel lesz kénytelen szembesülni a világ.

A 2,5 éve alatt elkészült, 120 oldalas jelentés nagyságrendekkel kisebb terjedelmű, mint az ENSZ kormányközi testületének, az IPCC-nek három héttel ezelőtt Párizsban részben nyilvánosságra hozott klímajelentése. Ugyanakkor ez a jelentés a korábbinál sokkal gyakorlatiasabb, hiszen a tudományos megállapításokon kívül javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók számára. A jelentés hansúlyozza, hogy a válaszlépések terén kétágú stratégiára van szükség: a kezelhetetlen elkerülésére (megelőzés), és az elkerülhetetlen kezelésére (alkalmazkodás).

Az ENSZ jelentés legfőbb megállapításai és javaslatai:

Az 1750-es, ipari forradalom előtti szinthez képesti 2-2,5 Celsius fokos határ túllépésének megakadályozása megköveteli a légköri széndioxid koncentráció 450 és 550 ppm közötti szinten tartását (a mai a légköri széndioxid–koncentráció 380 ppm). Ennek megfelelően a globális széndioxid kibocsátás legmagasabb szintjét 2015 és 2020 között el kell érni nem sokkal a jelenlegi szint fölött, és 2100-ra annak harmadára kell csökkenteni.

Már ma is léteznek olyan technológia megoldások, amelyek segítségével a világ minden táján a kibocsátás csökkentése mellett gazdasági, környezeti és szociális célok is elérhetők, és a Millenniumi Fejlődési Célok teljesítése is megvalósulhat:

A közlekedési szektor hatékonyságának javítása a járművek hatékonyságát meghatározó szabványok, üzemanyagra kivetett adók, regisztrációs díjak/engedmények segítségével, olyan intézkedések foganatosításával, amelyek elősegítik a hatékony, alternatív üzemanyaggal működő járművek terjedését.

A lakossági és az üzleti szektor épületállományának hatékonysági és tervezésbeli javítása építési előírások, felszerelésre és berendezésekre vonatkozó előírások, és az energiahatékonyságba történő befektetések finanszírozásának javítása által, valamint ingatlanfejlesztők és tulajdonosok számára kidolgozott ösztönzők, amelyek elősegítik hatékony épületek építését, és a már meglévő épületek hatékony hasznosítását.

A bioüzemanyagok használatának terjesztése energiaportfolió szabványok és a termelők és fogyasztók számára nyújtott ösztönzők által.

Mostantól kizárólag csak olyan széntüzelésű erőművek tervezése és alkalmazása, amelyek költség-hatékony és környezetvédelmi szempontból elfogadható módon alakíthatók át a kibocsátott szén elfogására és raktározására.

A legszegényebb és legveszélyeztetettebb nemzetek segítése az alkalmazkodásban (energia hatékonyságba és az új energia technológiákba való befektetések támogatása), hiszen ezeket a nemzeteket érinti majd leginkább a klímaváltozás hatása.

A nemzetközi, nemzeti és regionális intézmények megerősítése az időjárási katasztrófákkal való szembenézés, és a növekvő számú klímaváltozás miatt menekültté váló emberek befogadásának megoldása érdekében.

A nemzetközi közösség az ENSZ-en és a hozzá kapcsolódó multilaterális szervezeteken keresztül kulcsfontosságú szerepet játszhat a fent említett feladatok megoldásában.

A tárgyalások felgyorsítása új nemzetközi intézményi keretrendszer létrehozása érdekében a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések megoldására.

Széleskörű oktatás a megelőzés és az alkalmazkodás érdekében megvalósítható lépésekről.

Megjegyzés: a beszúrt kép az átlaghőmérséklet változásait jeleníti meg, az 1975-től 2004-ig megfigyelt időszakról.

Forrás: geographic.hu
Hivatkozás: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=8899
Dátum: 2007 március 02. 11:28

Vissza az előző oldalra